Szigor, bezárkózottság,  hideg, egyenes, egyszerű válaszok.

 Ez az, ami leginkább jellemzi a főnökömmel való kapcsolatot, ide s tova már úgy 3 hónapja.

 Eleinte minden ok volt.

 A  kommunikáció és a kommunikációban felfedezhető kölcsönös bizalom szinte nem is ismert korlátokat.

Ez megváltozott. Nem tettem semmi rosszat. Legalábbis nem tudok róla. Tényleg.

Lehet egy mozdulat, egy rosszul időzített mondat, egy akármi. Nem emlékszem.

Talán ráébredt, egy beosztottal nem lehetnek haverok.

Talán nem is vagyok neki szimpatikus. Eléggé.Vagy éppen az ellenkezője. Direkt zárt el magától, mert tudja, ha belebonyolódna...talán ismer, jól, talán érez. Engem. Ez is egy opció.Egy megérzés.

Persze megkérdezhetném....de nem merem.Mégis, hogy tenném fel a kérdést? Vannak dolgok, amiket az ember nem feltétlenül kérdez meg a FŐNÖKÉTŐL.

Mindenkinek van, ki kedveli, ki utálja, kinek jó vele a viszonya, kinek nem, valaki beleszeret, valakit zaklat, egy biztos, senkit sem hagy hidegen a létezése, már csak azért sem, hiszen ő a FŐNÖK.

Szó mi szó, nekem is van, nem is akármilyen! Ha valakit, hát akkor engem biztosan nem hagy hidegen.

Egy magas, erős, bugyiszaggatóan gyönyörű kék szemű, negyvenes holland férfi!

Amikor belép, megáll a levegő, elszorul a torok, az angoltudás elfelejt, a bugyi csúszik, és úgy érzed a komoly, felelősségteljes munkatársból hirtelen egy szőke tinédzser lánykává avanzsálsz, aki csak vihogni tud és egyetlen szót képes kinyögni a száján, miközben issza az ISTEN szavait: Really?

Miután távozik, te azon gondolkozol vajon mennyire tűntél idiótának, amíg próbáltál nagyon komoly, de vérvörös arccal, arra koncentrálni, hogy mi a fenét is beszél, mert miközben PRÓBÁLTAD befogadni az információt, valószinüleg a nyálad is elcsöppent, ahogyan rád nézett és sokkal inkább járt azon a fejed, hogy melyik tárgyalóba rángatnád be szívesen és falnád fel, mint szexállat, és magad előtt láttad, ahogyan az erős kezeivel megragad, és igen...az ővé leszel!

Nos miután a levegőt már egyenletesen tudtam venni, és ittam egy korty vizet, tisztán láttam, hogy ennek nem lesz jó vége...

Hiába minden józanész, hiába a tökéletes párkapcsolat, Ő mindent visz! Persze, tudom, nem én leszek az, akire egy mondatnál többet szán, annál én kisebb hal vagyok, de azért jó eljátszani a gondolattal, hogy a főnök....az enyém!