Szigor, bezárkózottság,  hideg, egyenes, egyszerű válaszok.

 Ez az, ami leginkább jellemzi a főnökömmel való kapcsolatot, ide s tova már úgy 3 hónapja.

 Eleinte minden ok volt.

 A  kommunikáció és a kommunikációban felfedezhető kölcsönös bizalom szinte nem is ismert korlátokat.

Ez megváltozott. Nem tettem semmi rosszat. Legalábbis nem tudok róla. Tényleg.

Lehet egy mozdulat, egy rosszul időzített mondat, egy akármi. Nem emlékszem.

Talán ráébredt, egy beosztottal nem lehetnek haverok.

Talán nem is vagyok neki szimpatikus. Eléggé.Vagy éppen az ellenkezője. Direkt zárt el magától, mert tudja, ha belebonyolódna...talán ismer, jól, talán érez. Engem. Ez is egy opció.Egy megérzés.

Persze megkérdezhetném....de nem merem.Mégis, hogy tenném fel a kérdést? Vannak dolgok, amiket az ember nem feltétlenül kérdez meg a FŐNÖKÉTŐL.